Magyar Tudományos Akadémia – a magyar tudományos élet központja

Emlékeztek még azokra a tanórákra, talán általános iskolai korból, amikor arról beszélt a tanár, mennyi klassz dolgot találtak fel magyar tudósaink? És mennyire lehangoló volt azt megtudni, hogy ezeket mind külföldön tudták csak kitalálni, mert itthon egyszerűen nem voltak hozzá megfelelő körülmények?

És emlékeztek-e azokra a történelemórákra, mikor azt tanították, hogy Széchenyi István a saját vagyonát ajánlja fel arra, hogy a tudományt itthon is megbecsüljék?

A magyarság egyik legnagyobb erényét, a tudomány iránti kíváncsiságot próbálja meg most szétverni a Fidesz azzal, hogy saját irányítása alá szeretné vonni a tudományos életet. „Majd mi megmondjuk, mit kutathattok!” Nonszensz, ugye?

A napokban emiatt rengeteg médium foglalkozik az MTA-val, amit a kormánypárt készül kézi irányítás alá venni. De mi is az az „MTA”?

Ez a Magyar Tudományos Akadémia rövidítése. Ők egy olyan csoport, akiknek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, és a magyar tudomány képviselete.

Hallottál már Széchenyiről?

Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolata már az 1700-as években felmerült. De egészen 1825-ig kellett várni, hogy komoly politikai szándék is az ügy mögé álljon. A pozsonyi országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit.
Ezután tette meg gróf Széchenyi István a mára legendássá érett kijelentését, mely szerint összes birtoka egyévi jövedelmét a tudományos intézet felállításának szenteli. Ugye, hogy napjainkban – sajnos – ilyenre még gondolni sem tudunk? Persze ekkor a társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták, sőt, volt, aki még jelentősebb összeggel is mint Széchenyi.

1827-ben aztán a munkálatok – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték, az alapítást pedig törvénybe iktatták.

Tényleges működését 1830-ban kezdhette meg Magyar Tudós Társaság néven, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat. Az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett.

Napjainkban 11 tudományos osztálya működik:

  • Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
  • Filozófiai és Történettudományok Osztálya
  • Matematikai Tudományok Osztálya
  • Agrártudományok Osztálya
  • Orvosi Tudományok Osztálya
  • Műszaki Tudományok Osztálya
  • Kémiai Tudományok Osztálya
  • Biológiai Tudományok Osztálya
  • Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
  • Földtudományok Osztálya
  • Fizikai Tudományok Osztálya

Kis ország vagyunk, és sportolóink mellett egyedül a magyar furfangra, a tudományok művelőire lehetünk csak büszkék.
Nem szabadna hagyni, hogy egy aktuális politikai vezetés a propaganda eszközeivel átvegye az irányítást a magyar szellemi élet felett.
Még akkor sem, ha közben azt hangoztatják: „De a Gyurcsány is lopott!” Még ha ennek semmi köze sincs ehhez a témához.