Nőnap

Eredetileg a „Nőnap” azon nők megünnepléséről szólt, akik a történelem alakításának szerves részét képezték. Így tulajdonképpen a nők mindenkori küzdelmét elevenítjük fel, melyet az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak meg egykoron, és manapság is.

Az első ide köthető esemény 1857-ben történt, amikor március 8-án az emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő, a textiliparban dolgozó nők tüntettek New York utcáin.

50 év után, 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot, akkor még február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva. Csak később határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nőnapot tartanak. Így 1911. március 19-én már Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban is megtartották a világon első, nemzetközi nőnapi ünnepségeit.

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.

A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette az eredeti, munkásmozgalmi hangulatát, helyette viszont előtérbe lépett a nők iránti egyetemes tisztelet kihangsúlyozása, a virágboltosok legnagyobb örömére.