Óraátállítás

Hivatalosan vasárnap hajnalban, éjjel 3-kor 2-re kell „visszatekerni” az órát, akkor kezdődik ugyanis a téli időszámítás.

Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklint, amerikai feltalálót és politikust tekintik. Ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak: kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával. Maga az óraátállítás először 1916-ban jelent meg az akkori Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, amit főként energiatakarékossági okokkal magyaráztak. A téli úgymond az „eredeti” időszámítás, ehhez képest eltolva vezették be a nyárit, így a világosság idejére helyezve át a tevékenységeket, hogy csökkentsék a mesterséges világítás költségeit. Még ugyanabban az évben „csatlakozott hozzájuk” a Brit Birodalom és Franciaország is. Ugyanakkor több országban – mivel semmi gyakorlati hasznát nem látták – hamar ki is kopott a furcsa szokás. Legközelebb csak az 1970-es években, a kőolajválság idején lett megint népszerű az állítgatás.

1998-ban aztán mind a nyári, mind a téli időszámítás összehangolták az Európai Unión belül.
Azóta számos mozgalom alakult világszerte, hogy bírálják az óraátállítást a kedvezőtlen élettani hatásai miatt. Többek között kiderült, hogy az új technológiáknak köszönhetően szinte semmi energia-megtakarítást nem lehet kimutatni, ellenben megzavarja az ember biológiai ritmusát. Sőt, elsőre furának tűnhet, de a környezetre is káros lehet, ugyanis a nyári időszámítás alatt a csúcsforgalom ideje egybeesik a legerősebb napsütés óráival, ami erősíti a környezetszennyezés hatását. A mezőgazdaságban dolgozók szintén ellenezték a nyári időszámítást, mert a változás zavart okoz az állatok biológiai ritmusában is.

A világban egyébként jelenleg Kanada, az Egyesült Államok – néhány tagállam kivételével -, valamint Mexikó, Jordánia, Új-Zéland, Libanon, Izrael és Kuba alkalmazza a nyári időszámítást. Viszont Marokkó kivételével ismeretlen Afrikában, valamint a Közel-Keletet leszámítva Ázsiában is.
Japánban az amerikai megszállók 1948-ban bevezették a nyári időszámítást, de a függetlenségét visszanyerő ország 1952-ben meg is szüntette. Kínában 1986-ban tettek kísérletet az óraátállításra, de mivel nem mutatták ki hasznosságát, így 1991 óta ismét csak egy időszámítás van az országban.
Oroszországban 2011-ben döntöttek úgy, hogy megvédik az oroszokat az óraátállítás káros hatásaitól, és a moszkvai idő szerint állandósították a nyári időszámítást; majd lakossági tiltakozások miatt áttértek a téli időszámításhoz.

Nálunk a döntés véglegesítéséhez az Európai Parlamentnek és a 28 ország kormányának közös nevezőre kell jutni. Az még nyitott kérdés, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradna meg, de korábbi felmérések szerint a nyári időszámítás megtartása szokott többséget kapni. A legfrissebb jogalkotási terv szerint 2021-ben kellene utoljára állítgatnunk, emiatt – jelenlegi tudásunk szerint – nem a most vasárnapi átállítás lesz az utolsó, amikor is „nyerünk egy órát”.