Pünkösd – De mi is ez az ünnep?

A pünkösd sokak számára csupán egy egyházi ünnep, ami miatt egyrészt nem kell dolgozni menni, másrészt nincsenek nyitva a boltok. Pedig természetesen ennél sokkal több.
Pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon, és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. De mi az a Szentlélek?

Egyszerűbben leírva az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása. A Szentlélek a legenda szerint ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra. 
A pünkösd egyébként már a sínai szövetség ünnepe is volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkoriban úgy tartották, hogy a szélzúgás és tűz Isten jelei, sőt, maga a kegyelem kiáradásának jelei.
A mai katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb.

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz, és több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető például a római floráliákra, amelyek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték.

A magyar nyelvterület nagy részén érdekes népszokás a hagyományosan május elsejére virradó éjszaka állított májusfa; ezeket pedig sokfelé pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

A középkor óta ismert szokás még a Pünkösdi király megválasztása. Ekkor ügyességi versenyeken válasszák ki a megfelelő legényt, aki a hagyomány szerint később a többieket vezetheti. Régebben a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tarthatott.

A pünkösdhétfő Magyarországon munkaszüneti nap.