Szombathely Hódító Hódjai

Azok akik többet járnak a szombathelyi Perint patak mentén, már észrevehették, valami gallykupac áll a vízben az Óperint utcai híd északi felén. Első ránézésre csak egy szeméttorlasznak tűnhet, azonban ez nem más, mint az itt élő hódpár sokadik próbálkozása a lakásépítésre az emelkedő ingatlanárak ellenére. Kik ők és hogyan kerültek ide?

Az eurázsiai , vagy európai, más néven a közönséges hód (Castor fiber) Eurázsia legnagyobb rágcsálófaja. Az ember után ez az állat képes a legnagyobb mértékben átalakítani a környezetét. Kiterjedt gátrendszereivel óriási ártereket képes létrehozni. Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott egész Európában a vadászat és élőhelyeiknek megfogyatkozása miatt. A magyarországi hódállományt az évszázad közepére teljesen kiirtották. Visszatelepítésüket csupán az 1990-es években kezdte meg Magyarország, Ausztriával közös programban. Ennek eredményeként az ország területén ma már több mint 1000 hód él. Sikeres visszatelepítésüknek azonban nem mindenki örül, hiszen az általuk okozott károk is szaporodni kezdtek.

Szombathelyen pár éve észleltek először hódot a Csónakázó tó partján és az Arany patak mentén megrágott növényzet nyomán. 2018 őszén jelentek meg a Perint régi nyomda épület mögötti szakaszán a jellegzetes, kifaragott ceruzákra emlékeztető fűzfacsonkok, majd a készülő gát. Ezt azonban emberi erővel elbontották, feltehetően az illetékesek egyszerű uszadéktorlasznak nézték és a gát elemeit a partfalra szórták. A rágcsálók második próbálkozását egy ősz végi áradás söpörte el. A tél folyamán nem mutattak aktivitást, viszont idén kora tavasszal ismét megkezdték a munkát ugyanott. A gát épül, a patakparti bokrokat, fűzfákat az egyetem magasságáig teljesen leirtották. Kérdés, hogy az újabb építkezési hullám meddig tarthat.

A hód Magyarországon 1988 óta szigorúan védett állat, eszmei értéke 50 ezer forint!