Tudta? A kálciumnak nincs hatása az allergiás reakciókra

A kálcium hatása kamu.

Biztos mindenki ismeri azt a régi szokást, hogy egy darázscsípést vagy más, allergiás tünetet kálciummal kell kezelni. De nem csak az egyszerű emberek, sajnos a hazai orvostársadalom nagy része is – megszokásból – kalciummal kezel olyan dolgokat, amikre az az orvostudomány szerint hatástalan. A kalcium persze egy létfontosságú anyag az ember számára, testünkben nagyjából egy kiló van belőle, elsősorban a csontokban és a fogakban. Kalciumot szokott adni ezenkívül az orvosok jó része Magyarországon torokgyulladásra, náthára, kiütésekre és a szóban forgó allergiás reakciókra is.

A probléma az, hogy ezek kezelésére a kalcium tökéletesen alkalmatlan; sem az injekció, sem a pezsgőtabletta nem segít.

Pedig ez súlyosabb következményekkel is járhat, mint azt első hallásra gondolnánk: hiába nem árt maga a kálcium ezen esetekben, de emberek halhatnak meg, míg annak hatására várnak egy súlyos allergiás reakciónál.

De honnan ered ez a tévhit?

Az igazság az, hogy az orvosi tankönyvekből már réges-rég kikopott a tévhit, és az egyetemen sem tanítják.
Sőt, valójában széles körben “elfogadott” szer sem volt, de az 1900-as évek elején, amikor a kalcium jótékony hatásával kísérleteztek, az allergiás rohamok kezelésére is kipróbálták. Ám mivel ezek a tünetek maguktól is sokszor elmúlnak, így tévesen a kálcium számlájára írták az enyhítő hatást. Pár tíz évig világszerte szurkálták vele az embereket – hasztalanul -, míg nem 1937-ben Daniel Bovet olasz gyógyszerész felfedezte az első antihisztamint. Azóta ennek újabb generációival kezelik világszerte az allergia tüneteit.

Kivéve nálunk.

A magyar orvostársadalom elöregedése miatt azok nagyrésze évtizedekkel ezelőtt végzett, és azóta hiába léteznek valós megoldások, ebben a kérdéskörben nem képezték már magukat. Persze ez nem csak magyar, hanem inkább kelet-európai probléma, bár nálunk valóban hatványozottabban elterjedt a tévhit.

Egy orvosi-kutatói fórum, ahol egy lengyel allergológus feltette a kérdést: hogy ki hallott már az allergiára adott kalcium hiedelméről? A nyugat-európai orvosok elképedve fogadják a felvetést, talán még a kérdést sem igazán értik, vagy átverésnek gondolják; a kelet-európaiak viszont egymás után jelentkeztek, hogy náluk ez még ma is szokás.

A háttérben itt is a II. világháború utáni megosztottság állhat: amikor az antihisztaminok igazán elterjedtek, a keleti blokk országai a vasfüggöny és az oroszok uralma miatt nem kaptak megfelelő impulzust avgy késztetést az újításokra.

„Hazánkban a kalcium ampullás változatát sokan javasolják, használják darázs/méhcsípés, allergia, viszketés, bőrkiütés, nátha, köhögés, torokgyulladás esetén is. Egyes hazai betegellátó helyeken van, hogy az akut allergiás reakcióval érkező betegnél a kalciumot izomba adott injekció formájában alkalmazzák” – olvasható az orvosok egyik közös, nyílt levelében. Ez pedig azért gond, mert súlyos allergiás reakció esetében, például egy darázscsípésnél (Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 4 százaléka fokozottan érzékeny rá!) minden perc végzetes lehet, amit azzal tölt az ember, hogy a kalcium hatását várja. Ahelyett, hogy beadatná az ilyen vészhelyzetben szükséges adrenalininjekciót.

Óriási úr a megszokás, a „nekünk bevált”, az "így szoktuk".